Mivel egyre többen kapnak kedvet ezekhez a különleges növényekhez, egyre több is a kérdés, főleg a teleltetéssel kapcsolatban. Már írtam egy általános összefoglalót itt a blogon, de úgy gondoltam, hogy szükség van külön a teleltetésről is írni, részletesebben. Biztosan sokan vártátok már ezt :)
Azt leszögezném az elején, hogy amit itt leírok, az nem szentírás. Lehet, hogy másnak más módszerek váltak be, hiszen eltérően viselkednek a növények a különböző környezetekben. Én azt írom le, hogy nekem az elmúlt sok év alatt milyen módszer vált be igazán, mert bizony többféle módon lehet teleltetni.
Őszi előkészületek
Kezdjük ott, hogy mikor is kell felszedni, vagy bevinni a telelőhelyre a Colocasia növényeket? Ezzel kapcsolatban is írtam már egy általánosabb témájú bejegyzést, de nézzük akkor, hogy specifikusan a Colocasia-kal kapcsolatban mire kell figyelni?
Külön kell választanunk a cserepes és a kiültetett növényeket. A cserepesek érzékenyebbek, ezért ha éjjel tartósan 10°C alatt van a hőmérséklet, akkor érdemes bevinni őket a telelőhelyre (már ha melegben akarjuk őket teleltetni). A kiültetett növények jobban elviselik a lehűléseket, ezeket a tartósan éjjeli 5°C-ig kint lehet hagyni. A fajták egy része akár a rövid ideig tartó, gyenge talajmenti fagyot is elviseli. Előfordult már, hogy jött 1-2 éjszakai talajmenti fagy, de utána még hetekig jó idő volt, és maradhattak kint a növények. A levelek ilyenkor sajnos károsodnak, de a talajban lévő részek (gumó, gyökérzet) nem, és ez a fontos. Magát a felszedés mikéntjét nem írnám le, mivel arról írtam már a Fagyérzékeny növények teleltetése című bejegyzés Elefántfülek felszedése részében. Az őszi, felszedés előtti hetekben könnyen lehet ködös, hűvös időjárás, ami kedvez egyes gombás betegségeknek, és ez bizony megjelenhet a leveleken is. Én ezeket nem szoktam kezelni, mivel felszedéskor úgyis le kell vágni a levelek nagy részét. Elég csak akkor gombaölőzni, ha már le lettek vágva a levelek, és a maradék lomb le van kezelve. De ez is elhagyható, inkább csak egy biztonsági lépés lehet.
Innentől viszont több lehetőség van teleltetésre. Ezeket külön-külön bemutatom, kezdve az igazán tuti módszertől, ami minden fajtánál működik, végül pedig azt mutatom be, ami csak néhány fajta esetében lehet opció.
Ha biztosra akarsz menni
 |
| Vízben való teleltetésnél ilyen jól fejlett gyökérzet fejlődik. |
Öntözés:
Azt jó, ha tudjátok, hogy ezek a növények eredetileg nedves, mocsaras környezetben élnek. Tehát nem ördögtől való az, ha folyamatosan vízben állnak. Mit is jelent ez? Cserépalátét, benne 2-3 cm víz folyamatosan, és ebben állnak a cserepes növények. Nem, nem fog kirohadni, sőt. Így nevelve a növények erőteljesebb gyökérzetet nevelnek, mint ha időszakosan kapnának vizet. Fontos tehát, hogy ne akkor töltsünk alájuk vizet, ha már elfogyott, hanem ha alacsony a vízszint, tehát sose száradjon ki a gyökérzet.
Hőmérséklet:
Fontos, hogy legalább 16-18°C-ot tudjunk tartani. Ha szobahőmérsékletben vannak (akár 23-25°C) az még jobb. Egyébként trükkös dolog ez a hőmérséklet. Megkülönböztethetünk léghőmérsékletet, és bizony a víznek a hőmérsékletét is, ebben az esetben. A növény legérzékenyebb része a gyökere. Ha a vizet, amiben áll, tudjuk fűteni akár 20-22°C-ra, akkor az már elég lehet ahhoz, hogy a növény jól érezze magát akkor is, ha a léghőmérséklet alacsonyabb. Tehát nem kell feltétlenül az egész helyiséget fűteni, elég csak a vizet. Arra azonban figyeljünk, hogy 25°C fölé ne menjen a víz hőmérséklete, mert akkor drasztikusan csökken az oxigénszint. Ilyenkor vagy keringetni kell a vizet, vagy biztosítani a levegő beporlasztását és a vízmozgatást. A víz fűtését fűtőpanelekkel, fűtőszállal, vagy akváriumi fűtővel lehet megoldani. Utóbbi esetben mindenképp szükség van rá, hogy egy szivattyú mozgassa a vizet, hiszen az akváriumi fűtő koncentráltan, egy helyen fűt csak. Azt mindenképp vegyétek figyelembe, hogy bármilyen fűtési megoldást használtok, az bírja a víz alá merítést, hiszen a víz és az elektromosság csúnya dolgokra képesek együtt.
Fény:
Az is fontos, hogy minél több fény kapjanak. Melegben, kevés fényben ugyanis ezek a növények meg fognak nyúlni, és legyengülnek tavaszra. Fénymennyiséget illetően a minél több, annál jobb elvet kell követni, ezek kimondottan fényigényes növények. Na de mégis mennyi az elég? Fajták között is van különbség, de általánosan 8-10.000 lux jó lehet. A lux érték lényegében a négyzetméterre vetített lumen érték. Utóbbi az, amivel találkozunk a fényforrások adatainál. Tehát 8-10.000 lumen fényt kibocsátó fényforrás kell négyzetméterenként. Okostelefonra lehet telepíteni olyan alkalmazásokat, amivel ezt tudjátok mérni, nem kell hozzá venni drága lux mérő készüléket. Bár utóbbi biztosan pontosabb értéket ad :) A pótmegvilágításról hosszasan lehetne írni, de én röviden összefoglalom azt, ami szerintem fontos. A fényerősség megvan, időtartam 10-12 óra legyen (ez lehet kombinálva a természetes fénnyel). Színhőmérséklet szempontjából lehet teljes spektrumú növénynevelő lámpát is használni, de úgy gondolom, hogy a sima nappali fényhez hasonló 6000-6500 kelvines fényforrások is megfelelnek. A leggazdaságosabbak a LED-reflektorok, esetleg LED-égők, vagy szalagok. Ha nem elég a fény, az úgyis látszik a növényen. Lassan, gyengén színeződik, megnyúlt, gyenge levelei lesznek, kevés levelet tart meg, kb ahogy kijön az új, az előzőt már le is dobja.
Talaj:
Ültetőközegnek én mindenképp laza talajt javaslok, ami lehet jó minőségű rostos tőzeg, vagy kókuszrost. Én kókuszrost és kókuszchips keverékét használom.
A cserépméret ne legyen túl nagy, ez is fontos. Túl nagy cserépben a talaj könnyebben levegőtlen lesz, és a növény inkább visszafejlődik, akár el is rohad. Akkora cserepet válasszatok, hogy a növény gyökerei kényelmesen elférjenek benne. Nagyjából a töve és a cserép széle közé 2-3 ujjatok férjen be. Majd ha már a meglévő cserepet annyira beszőtte a gyökérzet, hogy szinte kitolja a növényt a cserépből, akkor át lehet rakni nagyobba (de ne túl nagyba :) ).
Az is múködhet, hogy akár ültetőközeg nélkül, szabadon vízben telelnek a növények.
Páratartalom:
A páratartalom néha nehezen emelhető, pláne télen a fűtött lakásokban, de az ideális a 65-70% körüli. Lehet kicsivel több is, de akár 30-40% páratartalmat is elviselnek.
Tápozás:
Minél melegebb helyen van a növény, annál aktívabb, annál több fényt, és tápanyagot igényel. Viszont téli időszakban azért visszafogottabb a növények fejlődése, és nem is lesz olyan aktív a tápanyag felvételük. Téli időszakban kálium, vagy kálium-foszfor túlsúlyos műtrágya az ideális. A nitrogén többek között a levelek megnyúlását is elősegíti, ezért télen nem kívánatos hatást érhetünk el olyan műtrágyával, amiben nagyobb arányban van nitrogén. Szervestrágyát én nem javaslok télen, jóval egyszerűbb a műtrágyák használata teleltetés alatt. A tápozások gyakorisága sok dologtól függ, de minél aktívabb a növény, annál gyakrabban kell. Nagy általánosságban elmondható, hogy 4-5 hetente elegendő.
Előnyök:
Ennek a teleltetésnek az egyik nagy előnye, hogy a növény fejlődik, a gyökérzete erős lesz, és tavasszal, nyár elején egy jó erőben lévő növény kerülhet ki a szabadba, persze szoktatás után. Ez a teleltetési módszer minden fajtánál működik, és több éve alkalmazom ezt a módszert. Nem mondom, hogy egyáltalán nincs veszteség így, de a legkisebb ennél a módszernél van.
Hátrányok:
Sajnos ez is van. Kezdve azzal, hogy biztosítani kell a megfelelő körülményeket. Pár kisebb növénynél még elég lehet a szobában az ablakpárkány, de több, nagyobb növénynél már szükség lehet kialakítani speciális világítást, teleltető medencéket, akár növényházat, stb. További hátrány, hogy bizony számolni kell a kártevők megjelenésével, hiszen ilyen környezetben nem csak a növény érzi jól magát. Elsődlegesen különféle atkák, tripsz, néha levéltetű megjelenésére kell számítani.
Hűvösebb téli körülmények
Érthető módon nem tudja mindenki a legideálisabb körülményeket biztosítani. Nem is feltétlenül kell. Először is a fény itt is nagyon fontos, minél több, annál jobb. Viszont a hőmérséklet lehet hűvösebb, 12-15°C. Ilyenkor a növény fejlődése lelassul, szinte csak vegetál. Vissza kell fogni az öntözést is, ritkábban adjunk neki vizet, hogy ne rohadjon be a gumó. Két öntözés között azért teljesen ne száradjon ki a talaj. Ültetőközegnek szintén valamilyen lazább az ideális. Túl tömör talajban könnyebben alakul ki pangó, vizes, levegőtlen rész, ami rothadáshoz vezethet. Tápozni ilyenkor egyáltalán nem kell. Sajnos ilyenkor is számolhatunk kártevők megjelenésével, de kisebb az esélye.
Azt még megemlíteném, hogy teljesen vízben, ültetőközeg nélkül is lehet próbálkozni hűvösebben. Viszont ezt én ritkábban alkalmaztam, a kísérletező kedvűek viszont kipróbálhatják. Ezeknél a növényeknél nem a víz a rothadás okozója, hanem a levegőtlen környezet a gyökérzónában. Pontosabban az oxigénhiány.
Hátránya ennek a teleltetésnek, hogy az öntözést nagyon alaposan kell végezni, hogy ne rothadjon be a gumó. Továbbá nem minden fajta viseli jól az ilyen teleltetést. A teljesség igénye nélkül felsorolok párat, ami ezt jól viseli: Aloha, Coal Miner, esculenta, Jack's Giant, Pink Trunk, Surf City, Violet Stem, Bikini Tini, Black Marble, Blackwater, Fontanesii, Coffee Cups, Diamond Head, Illustris, Lemon Lime Gecko, Limeade, Pink China, Sangria.
Vannak olyan fajták, amiket több évnyi sikertelen teleltetés alapján ezt nem viselik annyira jól: Mojito, Phantom, Black Coral határeset, Black Magic, Redemption, Hawaiian Punch, illetve én az újabb thai fajtákkal se kockáztatnék. Viszont érdemes lehet kipróbálni, ha van tartalék növény. A felsorolt két kategóriát ne vegyétek készpénznek. Mivel eltérő körülmények között teleltetünk, lehet, hogy nálad 1-1 fajta máshogy fog viselkedni.
Gumóra szárítás
Mivel a Colocasia-k gumót nevelnek, ezért ezt kihasználva gumóra szárítva is lehet őket teleltetni. Felszedéskor a leveleket le kell vágni, a gyökérzet pedig el fog halni, azt is levághatjuk. A növényeket pedig hűvös (8-10°C) helyen, öntözés, és ültetőközeg nélkül elrakjuk. Tárolni lehet száraz tőzegben, kókuszrostban, forgácsban, újságpapírba csomagolva, hasonlóan a kána (Canna sp.) teleltetéséhez. Arra figyelni kell, hogy ha nem kimondottan száraz a környezet, akkor a folyamatosan elpusztuló levélnyelek rohadni fognak, és ez átterjedhet a gumóra, ami annak a károsodását is eredményezheti. Tehát ahogy puhulnak a levélnyelek, azokat folyamatosan el kell távolítani. Érdemes tehát szárítani 2-3 hétig (vagy még tovább) így a növényeket, majd azután elrakni valamibe.
Így foglalnak legkisebb helyet a növények, viszont nem nagyon látjuk, hogy mi történik igazából velük. Sajnos sokszor jártam úgy, hogy kívülről épnek tűntek a gumók, de belülről meg voltak rohadva, vagy teljesen üresek voltak. Ennek a pontos okát még nem derítettem ki, de közre játszhat a túl alacsony hőmérséklet, nem kellően száraz környezet, illetve ezekhez köthetően bakteriális, esetleg gombás fertőzés. Az őszi időszakban kijuttatott magasabb kálium tartalmű műtrágya segíti a növények felkészülését a télre, szilárdabbak lesznek a szövetek, a gumókban fokozódik a keményítő termelés. Utóbbi biztosítja a gumók jó tárolhatóságát. Egy nitrogénben bőségesen ellátott növény gumója magasabb víztartalmú, lazább szövetű, és rosszabbul fogja tűri a gumós teleltetést.
Az ideális fajták nagyjából megegyeznek az előző teleltetési módszernél közöltekkel. Annyi azért bizonyos, hogy a sarjgumóval szaporodó fajták (Aloha, esculenta, Jack's Giant', Pink Trunk, Bikini Tini, Coffee Cups, Diamond Head, Lemon Lime Gecko, Limeade, Pink China, Sangria) ideálisabbak ilyen teleltetésre.
Továbbá fontos beszélni arról is, hogy milyen módszerrel indítjuk be a gumókat. Számolhatunk azzal, hogy kell a növényeknek legalább 6-8 hét, mire indítás után kellően gyökeres növények legyenek a kiültetéshez. Tehát mondjuk egy májusi kiültetés esetén márciusi indítással lehet számolni. Természetesen lehet hamarabb is, főleg, ha van már kellően meleg, fényes helyünk. Kezdésnek a gumókat száraz ültetőközegbe rakjuk, cserépbe vagy szaporítóládába. A gumó tetején van egy nagyobb rügy, ami zöld, a színes fajtáknál rózsaszín, bordó, vagy feketés. Ez legyen felfelé. Ha nem vagyunk biztosak, hogy melyik is a teteje, akkor rakjuk el vízszintesen a gumót. A gumóra 2-3 cm vastagon kerüljön föld, mélyebbre nem kell rakni. A föld tetejét spricceléssel benedvesíthetjük, majd tartsuk magas párában. Akár szaporítószekrénybe rakva, de simán átlátszó fóliával is lefedhetjük a földet. Amíg nem kezdi el hozni a leveleket, addig nem igényel sok vizet. Hajtatás alatt meleget kell biztosítani, ami legalább 20-22°C-ot jelent. Minél melegebb van, annál gyorsabb lesz a folyamat. Ahogy kibújnak a hajtások a földből, le lehet venni a fóliát róluk. Ahogy kibújt 2-3 levél, bátrabban lehet öntözni, akár vízbe is lehet állítani a növényeket. Ha szeretnénk látni a folyamatot, akár a gumót ültetőközeg nélkül, vízben is meg lehet hajtatni, de ilyenkor is fontos a meleg és a fény.
Szabadban teleltetés
 |
| Tél után kibújó Leucocasia gigantea csoport |
Ez a teleltetési módszer nálunk csak néhány fajtára korlátozódik. Kimondottan azokra, amik a legfagytűrőbb fajták közé tartoznak. Ilyen a Pink China. Ezzel csak annyi a dolgunk, hogy az első talajmenti fagy után le kell vágni a leveleket, és mulcsot rakni a tövére. Minél nagyobb területen, és minél vastagabban mulcsolunk, annál jobban védjük a hideg ellen a gumókat. A legjobb mulcs a falevél, lehetőleg kemény lombú, hogy lassa legyen a lebomlása, ezáltal levegős, vastag réteget biztosít. A levegő ugyanis nagyon jól szigetel :)
Fagytűrési adatokat lehet találni külföldi weboldalakon, de ezek nem hazai körülmények között lettek tesztelve, és sok esetben csak becsült érték lett megadva, nincs mögötte tényleges eredmény. Ezért én a különböző fagytűrési értékeket fenntartásokkal kezelem, és másoknak is ezt javaslom. A fentebb említett fajtán kívül más Colocasia is rendelkezik jobb fagytűréssel. Többek között ilyen az Aloha, Surf City, Violet Stem, Illustris, Jack's Giant, Bikini Tini, Sangria. Ezeknél a fajtáknál érdemes lehet próbálkozni kinti teleltetéssel, azonban mindig legyen tartalék belőlük. Nálam ezekből több fajta volt már kint hagyva télire, és néha előbújtak nyáron, néha nem.
Néhány információ még a szabadban való teleltetéssel kapcsolatban. Jellemzően csak későn bújnak ki a növények, néha csak május végén-júliusban. Hiszen a talajnak fel kell melegednie, hogy a gumók beinduljanak. Továbbá azt tapasztaltam, hogy a nagyobb anyagumók rosszul telelnek kint, sok esetben tavaszra elrohadnak, és csak a sarjgumók telelnek át. Ezek kezdetben kis növények, de gyorsan fejlődnek.
Szigorúan véve nem Colocasia, de a Leucocasia gigantea a Pink China fajtához hasonlóan évek óta kint telel nálam, és másoknál is, tehát érdemes vele próbálkozni. Kiemelném, hogy az alapfajról van szó, illetve a variegata változatokról, de a Thai és Laosy Giant fajták nem ennyire fagytűrőek.
Igyekeztem minden hasznos információt megosztani, sikeres teleltetés kívánok!
