Néhány gondolat az akvarisztikáról

Ez a bejegyzés egy kissé eltér a többi növényestől, amit itt a blogon megszokhattatok. Nekem az akvarisztika régebbi hobbi, mint a növényezés, lassan 17 éve űzöm. Egy ideje már érett bennem a gondolat, hogy virtuális papírra vessem a gondolataimat ezzel a hobbival kapcsolatban is.

Mindenekelőtt az akvarisztika egy csodálatos hobbi. Víz alatti élőlényekkel foglalkozunk. Vízinövények, csigák, garnélák, halak, és hasonló dolgok kerülnek egy üvegedénybe, kavics az aljára, víz bele, és kész is. Nos az a helyzet, hogy ez ennél kicsit bonyolultabb. Van egy olyan mondás akvarista körükben, hogy "Az akvárium a természet egy kis darabkája". Ez nagyon szépen hangzik, de ahogy körbenézek, és visszatekintek az elmúlt évekre, ezt bizony nem lehet minden akváriumról elmondani. Eszembe jutnak a művárakkal, és búvárokkal telerakott, színes üveggolyós aljú förmedvények. Nyilván ez részben ízlés kérdése is, de részben valahol a természet, az élőlények tiszteletéé is. Aki tiszteli a természetet, és alázatos ezzel a hobbival szemben, az jól fogja csinálni, és szeretni fogja. Ellenkező esetben mérhetetlen terhet fog jelenteni idővel. Te vagy a halakért, és a hobbiért, nem fordítva. Emlékezz, mit tanított a Kis Herceg. Az elején talán mindenki gyerekkorában találkozott ezzel a hobbival, kis akvárium, pár guppi, néha születtek kishalak, olyankor nagy volt az öröm. Aztán jöttek a problémák, hogy vizet kell cserélni, etetni kell azokat a nyüves halakat akkor is, ha nyaral a család, stb. Lehet jól csinálni ezt, és lehet rosszul. Van pár komoly tévhit az akvarisztikában, amit nem árt tisztázni.

A hal akkorára fog nőni, amekkora az akvárium. Na ezt nem tudom, hogy honnan származik, de bődületes agymenés. Van némi összefüggés, de ez így nagyon le van egyszerűsítve. A hal méretét befolyásolja a vízben található bomlástermékek mennyisége. A halunk ugye ürít is, ha eszik. A halkaki, és más szerves anyag bomlani fog, normál körülmények között ammónia, majd nitrit, végül nitrát keletkezik. Ha magas ezeknek a bomlástermékeknek a szintje a vízben, akkor az gátló hatást fejt ki a hal növekedésére. Magyarán a saját vizeletében nem fog annyira megnőni a hal. Ezt egyrészt megfelelő akváriummérettel, megfelelő telepítettséggel, megfelelő szűréssel, kellő növényesítéssel és a legfontosabb, kellő gyakoriságú, és mennyiségű vízcserével lehet kiküszöbölni. Nézzük mit is jelentenek ezek a gyakorlatban.
Az akváriummérettel kapcsolatban 2010-ben hoztak egy rendeletet, ami az előző évekhez képest meghatároz bizonyos feltételeket. Például 30 liter alatti akváriumban nem lehet gerinces állatot tartani, illetve nem lehet gömbakváriumban se tartani gerinces állatot. Bizony, nincs többé aranyhal a gömbakváriumban. A rendelet igyekezett meghatározni egy megfelelő akváriumméretet a hal testhosszához viszonyítva. Alapvetően nem egy rossz ötlet, de a gyakorlati alkalmazása katasztrófa. Néha kijöttek olyan számítások, ahol a hal meg se tudott volna fordulni az akváriumban. Plusz nem vette figyelembe a halak egyedi igényeit, hiszen vannak területvédő halak, de számos más példát is fel lehetne hozni. Szóval egy általános szabálynak nem rossz, de azért jobb utána nézni a halak helyigényének, és viselkedésének külön-külön. Az 1liter/cm szabály hasonlóan pontatlan. Itt megtaláljátok ezt a rendeletet.
A szűrés is érdekes dolog. Kis akváriumokhoz (30-40 literig kb) jók a levegővel hajtott kis szivacsos szűrők. Ezek nem keltenek nagy áramlatot, jó felületet biztosítanak a szűréshez. Aztán innen felfelé elszabadul a bőség zavara. A gyári megoldások közül választhatunk belső motoros szűrőket, de már külső szűrőket is.  Ha van affinitásunk az otthoni barkácsoláshoz, akkor lehet több szivaccsal, erősebb légpumpával meghajtott szűrést összerakni, matten szűrést, cseh emelős módszerrel, aztán ahogy nő az akváriumméret, lehet oldalpolcos, vagy alsópolcos szűrést is. Utóbbi esetében külön szűrőakváriumot használunk. A szűréstípusokról itt nem írok részletesen, arról külön bejegyzést kéne, talán lesz is. Én személy szerint úgy gondolom, hogy motoros belső szűrő 150-200 literig jó lehet. De érdemes powerheadet nagy szivaccsal is használni. Olyan típust válasszunk, ami az akvárium víztérfogatát óránként 4-6x forgatja át, és nagy szivacs van hozzá. A mindenféle plusz rekeszes aktív szenes, biológiai szűréses reklámfogásokat el kell felejteni. Megfelelő teljesítményű szivattyú, és nagy szivacs, ami kell, felesleges túlbonyolítani. A biológiai szűrés nem a feles pohárnyi kerámiagyűrűtől lesz tökéletes a belső szűrőben. A külső szűrő eléggé megosztó dolog. Van, aki esküszik rá, és van, aki nem szereti. Előbbiek azzal érvelnek, hogy esztétikusan elrejthető, csendes, nagy vödörnyi szűrőanyag (ez a nagy azért nem biztos, hogy elég nagy), ritkán kell takarítani, meg amúgy is tök jó, hogy csak két kis cső lóg bele az akváriumba, és tiszta a víz. Viszont ott a másik oldal véleménye. Bevallom én is ide tartozok. Sose használtam külső szűrőt, és nem is tervezem. Az első problémám ott van a külső szűrőkkel, hogy hiába ott a nagy vödör, az akkor is kicsi az akvárium méretéhez képest. Átlagos telepítettség mellett az akváriumban lévő víz térfogatának legalább 10-15%-nyi szűrőtérfogat szükséges. Ha megnézem az első elém kerülő külső szűrőt, ott 2% a szűrőtérfogat a javasolt akváriummérethez viszonyítva. Tovább keresgélve se nagyon lesz több. A szűrőtérfogat mérete egy dolog, az áramlási sebesség viszont nagy a szűrőtérfogathoz képest. Lényegében végigrántja a vizet a szűrőbetéteken, amíg nem telítődik a szűrő. Utána lelassul a víz áramlása, de attól még kicsi a térfogata. Egy gyengébben telepített, sűrűn növényesített, vagy kisebb halas akváriumban ez nem annyira ütközik ki, de nagyobb méretű halakhoz én személy szerint nem javaslom. Nekem pl. a 720 literes alatt 100 literes szűrőakvárium van, kb 70 liternyi szűrőanyaggal. Olcsóbb, egyszerűbb, és hatékonyabb, mint egy külső szűrő.

A díszhalboltosok többsége most biztos szid, hogy nem dicsérem a külső szűrőket, és a brutálisan magas szűrőárakat. Bocsi.
Ami a vízcserét illeti, átlagos telepítettség mellett heti-kétheti vízcsere javasolt, 20-25%-ban. A cserevíz lehet esővíz, de csapvíz is, ha megfelelő a halaknak. A csapvízben lévő klór általában nem olyan nagy mennyiségű, hogy gondot okozzon a halaknak. Ami nagyon fontos, és amit sokan rosszul csinálnak. Vannak, akik nem csinálnak kéthetente se vízcserét, de még havonta se. Az elpárolgott vizet pótolják, majd évente egyszer nagytakarítás. Mindent kidobnak, és teljes restart. Ez a lehető legrosszabb módszer. Az akvárium egy biológiai életközösség, megvan a maga kialakult biológiai egyensúlya, nekünk ezt csak fenn kell tartani. Ami nem azt jelenti, hogy egy évig tojunk az akváriumra, aztán meg már olyan csúnya, hogy inkább domestossal jól áttörölgetjük. Én nem vagyok híve a mindenféle csodaszereknek, vízkezelőknek, csodakütyüknek. Nincs itt semmi csoda, ez csak egy akvárium, nem kell túlbonyolítani azért, hogy jól járjanak a gyártók. Általában azok küszködnek az akváriummal, akik nem áldoznak elég időt, energiát, és néha bizony pénzt ebbe a hobbiba. A legtöbb időt és energiát a tervezés, a gondos utánajárás adja. Maga az akvárium gondozása nem sok idő. Napi 1-2x etetés-5 perc, hetente, kéthetente vízcsere plusz szűrőtakarítás-fél óra. Ennyi. Néha azért le kell takarítani az algát is az üvegről, hogy belássunk. Viszont ha nem szánjuk rá a kellő időt és energiát, akkor azt a pénztárcánk fogja bánni. A lusta és gazdag ember viszont nyugodtan hátradőlhet.

Viszont honnan is vegyük a megfelelő infót, hol nézzünk utána mindennek? Jöhet a jogos válasz, hát a díszállatkereskedésben. Én erre azt válaszolnám, hogy ácsi, Magyarországon vagyunk. Nálunk kialakult egy olyan helyzet, ahol a vásárló mutogat az eladóra, és az eladó a vásárlóra. Mindkét oldalnak igaza van valahol. A vásárló elvárná, hogy ha bemegy a díszállatkereskedésbe, akkor az eladó érti a dolgát, tájékozott, nem fogja átvágni se szándékosan, se önhibáján kívül. De nézzünk meg egy hazai díszállatos álláshirdetést. Ott az akvarisztikában való jártasság előny, de nem feltétel. Nem hogy ilyen irányú végzettség, mert bizony van az is. A legtöbb hazai bolt csak reméli, hogy talál olyan munkaerőt, aki bírja az ottani körülményeket tartósan, arról pedig csak álmodni mer, hogy látott már közelről akváriumot. Egyszerűen nem teheti meg azt a luxust, hogy válogasson a munkaerőpiacon, mert nincs akkora bevétel, hogy magasabb bérért szakirányú képzettséggel rendelkező embert vegyen fel. Nem áldoznak annyi pénzt az emberek hazai szinten a hobbiba, hogy az gördülékenyen menjen minden fronton. Hogy miért nem áldoznak, hogy miért nincs rá elég pénze az embereknek, az más téma, erről valószínűleg mindenkinek van véleménye. Visszatérve az eredeti gondolathoz, ha bemegy a vásárló, és kérdez az eladótól, akkor valószínűleg olyan választ kap, ami csak részben helyes. Sokszor a profit a cél, eladnak össze nem illő halakat, vagy túlságosan kicsi akváriumba halakat stb. Innen a rossz vélemény a vásárlók részéről. Persze tisztelet a kivételnek. Nézzük a másik oldalt. Bemegy a vásárló a boltba, odamegy hozzá az eladó, köszön. A vásárló azt mondja, hogy neki kell a kék meg a piros halból 5-5 darab, meg csapjon hozzá egy olyan tapadó izé harcsát is. Az eladó javaslata, véleménye nem érdekli, nála van a pénz, vásárolni akar, mi az, hogy azt mondja neki az eladó, hogy ezt így nem lehet összerakni, vagy nem ekkora akváriumba. Fogja be a száját, és adja a halakat, mert különben átmegyek a másik boltba! Aztán sokszor az eladó kiszolgálja a vásárlót, és kész. Olyan szintű a vásárlói igénytelenség, hogy céges pszichológus kellene minden díszállatoshoz. Szomorú, de ez a helyzet. Ha már nem vette a fáradtságot, hogy utána nézzen a halnak, akkor legalább a boltban hallgasson már az eladóra. Talán nem mond olyan oltári nagy hülyeséget. Vannak persze kivételes esetek, amikor akvarista megy be a boltba, és nem haltartó, és hozzáértő eladóval találkozik, beszélgetnek, megtörténik a vásárlás, és kialakul egy jó viszony. Az ilyen építő jellegű kapcsolat vinné előre a hobbit, és a kereskedelem minőségét. Ha az eladó látja azt, hogy a vásárló igényes, és tudja mit akar, akkor kénytelen szakmailag odafigyelni az eladó, és ezzel egy minőségi szolgáltatást is nyújt. Mi vásárlók pedig legyünk igényesek, törekedjünk arra, hogy az állatainkat jól tartsuk, és vegyük meg a drágább kaját, vagy a nagyobb akváriumot, ha az állatnak arra van szüksége. Lehet spórolni ebben a hobbiban is, de az ne az állatok kárára történjen. Egy hal nem tud nyüszíteni vagy nyávogni, de az nem azt jelenti, hogy jól érzi magát. Egy hal nem vagy boldog, vagy döglött.

Ha már szó esett arról, hogy utána kell nézni dolgoknak, akkor javasolnék pár forrást. Tudom, ódivatú könyvet olvasni, de szuper könyv, az akvaristák bibliája a Horn-Zsilinszky: Akvarisztika című könyve. Régebben íródott, a technikai részek nem a legaktuálisabbak, de a többi része nagyon is használható.
A neten viszonyt annyi az infó, hogy nem is tudja az ember, hova kapkodja a fejét. Rengetegen írnak az akvarisztikáról, és rengetegen rosszul. Valójában nagyon kevés az, ami szakmailag helyes. Haziallat.hu és hasonló weboldalakat messziről kerüljük. A diszhal.info alapnak nem rossz, de azért ezt se vegyük szentírásnak, vannak pontatlanságok itt is. Az akvaguru.hu például egy jó ellenpélda, itt figyelnek a szakmai hitelességre is. Van még néhány használható hazai weboldal, de ezek már specializáltabbak, kevésbé általánosak. Nem beszélve arról, hogy van nekünk egy kimondottan akvarisztikai szaklapunk, az Akvárium Magazin, illetve egy hazai egyesület, az Akvaristák Magyarországi Egyesülete (AME).
Külföldre tekintve a halak leírásában nagyon használható a seriouslyfish.com weboldal. Ha harcsák, akkor planetcatfish.com, ha csíkfélék, akkor loaches.com. Képnézegetésre ott az aquariumphoto.dk. Továbbá vannak jó hazai illetve külföldi facebook-os csoportok is, ha maradtak volna kérdések bennetek.

Remélem hasznos volt mindenkinek ez a kis szösszenet, igyekeztem rávilágítani pár lényeges dologra. Tudom, a szűrős résznél elkapott a hév :)
Ettől függetlenül nagyon sok dolog eszembe jutott közben, de nem akartam túlságosan elnyújtani a bejegyzést. Majd talán fog még születni hasonló témájú a jövőben is.

Ja és mielőtt elfelejtem, nincs agresszív sügér, csak kicsi akvárium.